Van egy magyar város, melyet általában a kocsonyával hoznak összefüggésbe: Ez Miskolc.
Itt történt meg, hogy a leányt leküldték a pincébe egy tányér kocsonyáért. Le is ment. Ott aztán igencsak elcsodálkozott, hogy a kocsonyástányérból egy béka pislog rá vissza.
Azóta mondják hogy: Pislog, mint miskolci béka a kocsonyában"
A kocsonya a disznó csontos, porcos, bőrös, enyvanyagokban gazdag részeiből készül. A gondosan megtisztított köröm, orr, farok, fül a kocsonya alapja. Sokan főznek a kocsonyába tisztított zöldséget, de fokhagyma, szemes bors, só mindenkáppen kell hozzá. Nagyon gyenge lángon főzzük, hogy a leve tiszta maradjon. Mire a húsok vajpuhára főnek és a csontról leválnak; csak annyi lé maradjon, amennyi a húst ellepi és olyan enyvtartalmú legyen, hogy a tányér szélére cseppentve megfagyjon. A kicsontozott húst, bőrkét stb. tányérba tesszük, és a levet rászűrjük. A jó kocsonya 1-2 óra alatt megalvad. (Ha nagyon sós, nem fagy meg.) Akkor sem alvad meg a kocsonya, ha kevés húsból, sok lével főzzük. Ilyenkor 1-2 kanál felolvasztott zselatinnal kocsonyásítsuk meg a levét; de ez csak kényszermegoldás.